Pénteken hirdeti ki Magyarország adósbesorolását az S&P Global Ratings. A hitelminősítő októberi és februári értékeléseiben már súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a költségvetési egyensúly, az államadósság és az uniós források elapadása miatt. Kétesélyes a mostani döntés kimenetele: a közelmúltbeli, összességében talán a vártnál megengedőbb hitelminősítői lépések azonban arra engednek következtetni, hogy Magyarország bóvlihatáron álló hitelminősítésének még a stabil kilátása sem változik, vagyis a kiszámíthatatlan nemzetközi hangulatban indokolt lehet a kivárás az S&P részéről. Ugyanakkor a péntek esti döntés mégsem izgalmak nélküli, hiszen a hitelminősítő több olyan kockázati tényezőt is megjelölt korábbi értékeléseiben, amelyek alapján egy kilátásrontás sem lenne teljesen meglepő.
Kína fogyasztói árai márciusban a második egymást követő hónapban csökkentek, miközben a gyártói defláció is súlyosbodott. A kiszámíthatatlan tempójú amerikai kereskedelmi háború miatt egyre halmozódnak az eladatlan exporttermékek, így még tovább csökkenhetnek a belső piaci árak.
A magyar államadósság idén és a következő években is csökkenni fog, az Európai Bizottság állításaival szemben nincs kockázat a magyar államadósságban - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium reagálva arra, hogy Brüsszelben úgy látják, Magyarország államadóssága a következő évtizedben újra növekvő pályára állhat, miközben a költségvetési politika csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik a kedvezőtlen gazdasági környezet és a magas kamatterhek miatt.
Az NextGenerationEU program mintájára az Európai Bizottság egy újabb, 150 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt javasol a védelmi kiadások finanszírozására. A koronavírus-járvány idején indított NGEU-t a gazdasági hatások, a piaci fogadtatás és a kötvénykibocsátás sikere alapján Brüsszel piaci szempontból pozitív példának tartja, mégha a helyreállítási alap kifizetéseit sokan lassúnak tartják. A közös uniós adósság gondolatát most kisebb vita kíséri, mint 2020-ban, a járványprogram indításakor, de bőven akadnak politikai és jogi kihívások az EU-s hadikötvények tervében.
A kétharmados többséget jelentősen meghaladó szavazattal fogadták el Németország óriási fiskális csomagját. Ezzel megnyílt az út az infrastrukturális beruházások és a hadiipari kiadások növelése előtt.
A német Bundestag megszavazta az adósságfék eltörlését, ezzel lezárva a közel két évtizedes, közmondásossá vált fiskális szigort és új korszakot nyitva Európa legnagyobb gazdaságában. A döntés lehetőséget teremt arra, hogy Berlin fokozatosan növelje az állami beruházásokat, különösen az infrastruktúra és a védelmi ipar területén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Németország azonnal hatalmas adósságot halmoz fel vagy rögtön elárasztja pénzzel a gazdaságot. A hamarosan megalakuló új kormány egy évtizedes terv mentén, fokozatos kötvénykibocsátással finanszírozza majd a kiadásokat, hogy elkerülje a pénzpiacok sokkolását. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan zajlik majd ez a folyamat, milyen gazdasági és politikai kockázatokkal jár, és milyen hatása lehet az európai gazdaságpolitikára a lépésnek.
Az OECD legfrissebb jelentése szerint a világgazdaság 2024-ben ellenállónak bizonyult, azonban egyre több jel utal arra, hogy a növekedés lassulhat a tartós infláció és a bizonytalan gazdaságpolitikai környezet miatt.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot az Európai Központi Bank. A közlemény és Lagarde elnök sem tett közvetlen utalást, erős véleménnyilvánítást az Európai Unió gazdaságpolitikai fordulatáról. A frissített előrejelzésben az idei évre vonatkozó növekedési várakozását kissé lejjebb vitte a jegybank.
Kamatot csökkenthet az Európai Központi Bank, de nem erre kíváncsiak most a befektetők. Az elmúlt hetekben a szemünk láttára változik meg a világ, és ezzel együtt kell változnia az EKB-nak is. Változó transzatlanti szövetségi rendszer, növekvő német hajlandóság a fiskális lazításra és a hamarosan gőzerővel induló kereskedelmi háború. A világ két legnagyobb hatalmának induló rivalizálása a gazdasági hadszíntéren dől el majd, és itt számíthat az, hogy az EKB hogy fog viselkedni.
A globális államadósság rekordszintre, 12,3 billió dollárra emelkedhet 2024-ben a védelmi kiadások növekedése és a magasabb kamatok miatt - derül ki az S&P Global Ratings elemzéséből - írta meg a Financial Times.
Az Európai Unió átfogó védelmi kiadási programot indít, amelynek célja a katonai képességek fejlesztése és az európai hadiipar megerősítése. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU külön finanszírozási eszközt hoz létre a stratégiai fontosságú területekre, köztük a légvédelemre, precíziós csapásmérő fegyverekre és a katonai mesterséges intelligenciára. A kezdeményezés sürgősségét fokozza, hogy Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok egyre inkább távolodik Európa biztonsági támogatásától, így az EU-nak saját forrásokra kell támaszkodnia védelmi képességei megerősítésében.
Európa legnagyobb gazdasága többé már nem az európai növekedés motorja, a gazdaság évek óta szenved. Ennek ellenére idáig a német vezetés tartózkodott attól, hogy érdemi fiskális lépésekkel élénkítse a gazdaságot. Az elmúlt hetek, hónapok eseményei azonban lehet, hogy átírhatják a képet és a német választások után talán új irányba indulhat el a német gazdaság.
A magyar gazdaság 2025-ben mérsékelt növekedésnek indulhat, de az infláció újbóli gyorsulása, a forint gyengülése és a külkereskedelmi egyenleg romlása kockázatokat jelent – írja friss előrejelzésében azz Egyensúly Intézet szerint a fogyasztás lehet a gazdasági bővülés fő motorja, de a munkaerőpiac lassulása és a fiskális politika választásokhoz igazított lépései meghatározóak lesznek.
Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.
Jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését. Lámfalussy intelmei alapján nem vagyunk tagjai az eurózónának - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián.
Kína gazdasága egyre több problémával küzd. Az országot lejtőre taszító 3D problémakörre (demográfia; debt, azaz adósság; decoupling, azaz leválás az Egyesült Államokról) egyszerűen nincs rövid távú megoldás. Nem nehéz párhuzamot vonni Kína jelenlegi és Japán korábbi, az ingatlanbuborék kipukkadása utáni deflációs helyzete között. A nagy kérdés ezek alapján az, hogy mi vár az országra?
A globális klímaváltozás kavart be.
Egy atomrobbanás után ez a legsúlyosabb lehetséges fejlemény.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
