A kormány által mondottnál lényegesen alacsonyabb GDP-növekedés a következő években, folyamatosan csökkenő folyó fizetési mérleg többlet, a tervezettnél magasabb költségvetési hiányok, 2026-tól újra emelkedő államadósság, magasabb infláció, elmaradó és hiányzó uniós források, kamatkiadásokat övező veszélyek - ezt a jövőt vetíti a magyar gazdaság elé a Standard and Poor's pénteki ítélete, melyben az adósbesoroláshoz rendelt eddigi stabil kilátást negatívra rontotta. Ezekben tulajdonképpen nincs nagy meglepetés, viszont az figyelemreméltó, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítő elemzői milyen mértékben meg vannak arról győződve, hogy a 2026-os parlamenti választások előtti ígérgetés miatt lazább fiskális politika érkezik hazánkba. Az S&P péntek késő esti döntését értékelő anyagunkban bemutatjuk az 5 hónapon belül már a második kilátásrontás esetleges következményeit, valamint azt, hogy mi várható, ha a hitelminősítő szakértőinek várakozása (választások előtti kiköltekezés) bejön.
Pénteken hirdeti ki Magyarország adósbesorolását az S&P Global Ratings. A hitelminősítő októberi és februári értékeléseiben már súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a költségvetési egyensúly, az államadósság és az uniós források elapadása miatt. Kétesélyes a mostani döntés kimenetele: a közelmúltbeli, összességében talán a vártnál megengedőbb hitelminősítői lépések azonban arra engednek következtetni, hogy Magyarország bóvlihatáron álló hitelminősítésének még a stabil kilátása sem változik, vagyis a kiszámíthatatlan nemzetközi hangulatban indokolt lehet a kivárás az S&P részéről. Ugyanakkor a péntek esti döntés mégsem izgalmak nélküli, hiszen a hitelminősítő több olyan kockázati tényezőt is megjelölt korábbi értékeléseiben, amelyek alapján egy kilátásrontás sem lenne teljesen meglepő.
Kína fogyasztói árai márciusban a második egymást követő hónapban csökkentek, miközben a gyártói defláció is súlyosbodott. A kiszámíthatatlan tempójú amerikai kereskedelmi háború miatt egyre halmozódnak az eladatlan exporttermékek, így még tovább csökkenhetnek a belső piaci árak.
A magyar államadósság idén és a következő években is csökkenni fog, az Európai Bizottság állításaival szemben nincs kockázat a magyar államadósságban - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium reagálva arra, hogy Brüsszelben úgy látják, Magyarország államadóssága a következő évtizedben újra növekvő pályára állhat, miközben a költségvetési politika csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik a kedvezőtlen gazdasági környezet és a magas kamatterhek miatt.
Az NextGenerationEU program mintájára az Európai Bizottság egy újabb, 150 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt javasol a védelmi kiadások finanszírozására. A koronavírus-járvány idején indított NGEU-t a gazdasági hatások, a piaci fogadtatás és a kötvénykibocsátás sikere alapján Brüsszel piaci szempontból pozitív példának tartja, mégha a helyreállítási alap kifizetéseit sokan lassúnak tartják. A közös uniós adósság gondolatát most kisebb vita kíséri, mint 2020-ban, a járványprogram indításakor, de bőven akadnak politikai és jogi kihívások az EU-s hadikötvények tervében.
A kétharmados többséget jelentősen meghaladó szavazattal fogadták el Németország óriási fiskális csomagját. Ezzel megnyílt az út az infrastrukturális beruházások és a hadiipari kiadások növelése előtt.
A német Bundestag megszavazta az adósságfék eltörlését, ezzel lezárva a közel két évtizedes, közmondásossá vált fiskális szigort és új korszakot nyitva Európa legnagyobb gazdaságában. A döntés lehetőséget teremt arra, hogy Berlin fokozatosan növelje az állami beruházásokat, különösen az infrastruktúra és a védelmi ipar területén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Németország azonnal hatalmas adósságot halmoz fel vagy rögtön elárasztja pénzzel a gazdaságot. A hamarosan megalakuló új kormány egy évtizedes terv mentén, fokozatos kötvénykibocsátással finanszírozza majd a kiadásokat, hogy elkerülje a pénzpiacok sokkolását. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan zajlik majd ez a folyamat, milyen gazdasági és politikai kockázatokkal jár, és milyen hatása lehet az európai gazdaságpolitikára a lépésnek.
Az OECD legfrissebb jelentése szerint a világgazdaság 2024-ben ellenállónak bizonyult, azonban egyre több jel utal arra, hogy a növekedés lassulhat a tartós infláció és a bizonytalan gazdaságpolitikai környezet miatt.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot az Európai Központi Bank. A közlemény és Lagarde elnök sem tett közvetlen utalást, erős véleménnyilvánítást az Európai Unió gazdaságpolitikai fordulatáról. A frissített előrejelzésben az idei évre vonatkozó növekedési várakozását kissé lejjebb vitte a jegybank.
Kamatot csökkenthet az Európai Központi Bank, de nem erre kíváncsiak most a befektetők. Az elmúlt hetekben a szemünk láttára változik meg a világ, és ezzel együtt kell változnia az EKB-nak is. Változó transzatlanti szövetségi rendszer, növekvő német hajlandóság a fiskális lazításra és a hamarosan gőzerővel induló kereskedelmi háború. A világ két legnagyobb hatalmának induló rivalizálása a gazdasági hadszíntéren dől el majd, és itt számíthat az, hogy az EKB hogy fog viselkedni.
A globális államadósság rekordszintre, 12,3 billió dollárra emelkedhet 2024-ben a védelmi kiadások növekedése és a magasabb kamatok miatt - derül ki az S&P Global Ratings elemzéséből - írta meg a Financial Times.
Az Európai Unió átfogó védelmi kiadási programot indít, amelynek célja a katonai képességek fejlesztése és az európai hadiipar megerősítése. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU külön finanszírozási eszközt hoz létre a stratégiai fontosságú területekre, köztük a légvédelemre, precíziós csapásmérő fegyverekre és a katonai mesterséges intelligenciára. A kezdeményezés sürgősségét fokozza, hogy Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok egyre inkább távolodik Európa biztonsági támogatásától, így az EU-nak saját forrásokra kell támaszkodnia védelmi képességei megerősítésében.
Európa legnagyobb gazdasága többé már nem az európai növekedés motorja, a gazdaság évek óta szenved. Ennek ellenére idáig a német vezetés tartózkodott attól, hogy érdemi fiskális lépésekkel élénkítse a gazdaságot. Az elmúlt hetek, hónapok eseményei azonban lehet, hogy átírhatják a képet és a német választások után talán új irányba indulhat el a német gazdaság.
A magyar gazdaság 2025-ben mérsékelt növekedésnek indulhat, de az infláció újbóli gyorsulása, a forint gyengülése és a külkereskedelmi egyenleg romlása kockázatokat jelent – írja friss előrejelzésében azz Egyensúly Intézet szerint a fogyasztás lehet a gazdasági bővülés fő motorja, de a munkaerőpiac lassulása és a fiskális politika választásokhoz igazított lépései meghatározóak lesznek.
Az EU-tagállamok fiskális helyzete jelentős eltéréseket mutat, különösen az államadósság, a költségvetési egyenleg és a bankrendszer hazai államadósság-kitettsége („home bias”) tekintetében. Míg korábban az Európai Unió kifejezetten pártolta, hogy a tagállamok a hazai szereplőkre támaszkodjanak inkább az adósságfinanszírozásban, most egy friss bizottsági elemzésben árnyalták már álláspontjukat. Arra jutottak, hogy a magas belföldi kitettség (különösen ha a bankrendszer felé áll fenn) növeli a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különösen egy esetleges fiskális vagy gazdasági sokk esetén a túlságosan nagy egymásrautaltság miatt, amire a Bizottság erősebb diverzifikálást ajánl a finanszírozásban.
Jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését. Lámfalussy intelmei alapján nem vagyunk tagjai az eurózónának - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MNB által megrendezett Lámfalussy Lectures Konferencián.
Egy jelentésre reagál.
Nincs olyan vasúti fővonal az országban, amelyet ne ért volna kár.
Bekeményít az amerikai elnök.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
